Radnóti Miklós✡

 Radnóti Miklós✡ 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban, zsidó családban.

Radnóti a zsidó "irodalom" képviselője. Közepes tehetségű költő volt, a zsidó költők közül azonban az egyik legkiemelkedőbbnek tartják. 

Megítélése a zsidó és szolgalelkű sajtó miatt fajtársaihoz hasonlóan messze felülértékelt. Szerényebb képességeit zsidós fanatizmussal, könyökléssel, gátlástalansággal és kiválasztottságtudattal ellensúlyozta, amennyire tudta.

 Radnóti baloldali, szocialista eszmeiségű költő volt, több generációra visszamenőleg magyar ősök nélkül, aki erősen szimpatizált az antifasizmussal és szocializmussal, barátai, szerelmei nagyrészt szintén zsidók voltak. 

 Szegeden került kapcsolatba az illegálisan működő kommunista párttal . Elkerülte a szegedi letartóztatási hullámot, ám a titkos nyomozati jelentésekben Radnótit mint a társadalomra veszélyes elemet említik.

1931. december 8-án Töreky-tanács első fokú ítélete az Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért vallásgyalázás miatt nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte.

 A költő az ítélet ellen fellebbezett, ehhez a zsidó Sík Sándor levelét is mellékelte. A szerzetes megvédte tanítványát a vallásgyalázás vétsége ellen, véleménye minden bizonnyal mérvadó volt, hiszen az 1932. május 19-i fellebbviteli tárgyalás során az ítélőtábla zsidó Gadó-tanácsa ugyan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, a büntetés végrehajtását azonban egy év próbaidőre felfüggesztette.

1932 nyarán Párizsban tartózkodott, ahol kapcsolatba került a Francia Kommunista Párttal. 

 Radnóti közepes tehetségű költőnek indult, korántsem volt született lángelme, de a zsidókra jellemző fanatizmusával, dinamizmusával, erőszakosságával sikerült valamelyest fejlesztenie költői képességeit. 

1933. július 17-én egy hétre Nagyváradra látogatott húgához és nevelőanyjához. Ott tartózkodása során a Nagyváradi Naplóban jelent meg judeokommunista féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek ajánlott verse.

1934-ben bölcsészdoktori értekezésének címe Kaffka Margit✡ művészi fejlődése, melyet a zsidó írónőről írt. 

Radnóti 1935. szeptember 2-án szerepelt először a Magyar Rádióban, verseit a zsidó Vas István✡ társaságában olvasta fel.

1937. január 30-án jelmezbált rendezett Vajda Ernő✡ és neje Reismann Mariann a Windsor panzióban. Radnóti és felesége Molnár Ferenc✡ Liliom című darabja szereplőinek, Liliomnak és Julikának öltöztek be.

1937-ben verset írt a Spanyolországban a nemzetiek által kivégzett homoszexuális, kommunistabarát költőről 

Részt vett július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett antifasiszta tömegtüntetésen, melyen a résztvevők egyúttal támogatásukról biztosították a világ számos pontjáról emberölési szándékkal Spanyolországba özönlő fajtársaikat (több 100 000 embert öltek meg a derék "köztársaságiak", azaz kommunista zsidók, különösen papok, szerzetesek, apácák szadista meggyilkolásában lelték örömüket .Tristan Tzara✡, Emma Goldman✡, Alexandr Orlov, Lazar Stern✡, Ernst Toller✡, Milton Wolff✡, Leon Blum✡, Rajk László✡, Gerő Ernő✡, Münnich Ferenc✡, stb.) A tüntetők kitűzik a spanyol köztársasági lobogót és pénzt gyűjtenek a terroristák támogatására.

1939-ben a szexuális perverziókkal házaló zsidó Sigmund Freud✡ halálhírére Radnóti megemlékezett fajtársáról. 

1940-ben megjelent Vas Istvánnal✡, közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. Vas István✡Radnóti egyik legközelebbi barátja volt.

1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban.

1941-ben beleszeret felesége barátnőjébe (!), Beck Judit✡ festőművésznőbe (akinek későbbi férje a magyarellenes Major Tamás✡ volt) , felesége tudtával egy évig tartott a viszony. 

1941-ben Babits halálával megszűnik a zsidópárti Nyugat lapengedélye, mely laphoz "átkos, szabadkőműves emlékek tapadnak.

1943. március 16-án egy villamosmegállóban egy önkéntes, s az Albrecht laktanyába vitte, ahol Radnóti haját kopaszra lenyírták és tornagyakorlatokat kellett végeznie. Munkaszolgálata során sárga karszalag viselésére kötelezték tíz hónapot töltött ott.

 Radnótit sem származása (zsidó), sem világszemlélete (szocialista) nem emelhette magyarrá, számára a haza mindössze egy ismerős helyet és nyelvet jelentett, nem pedig fajt, kultúrát, történelmi múltat, nemzeti összetartozást, amelyeket a magukat magyarnak érzők számára jelent.