Péter Gábor: született 1906. 05. 14.

Péter Gábor eredetileg: Eisenberger Benjámin ✡ magyarul beszélő zsidó kommunista politikus volt, aki főszerepet játszott az 1948-as kommunista hatalomátvételt követő koncepciós perek előkészítésében és lebonyolításában, és ezekben az években az ország egyik leghatalmasabb embere volt.

1932-ben, kiküldtek Moszkvába, s onnan vissza is jött. Ott beszervezhette a szovjet titkosszolgálat, s amikor visszatért, a lebukási veszéllyel küszködő illegális kommunista párt önjelölt "elhárítójaként" működött. 1945-ben élet és halál ura. Időnként maga is pofozott, de általában inkább utasított a verésre.

Talpalás, a nyomtalan, de elviselhetetlen sisakban való verés, éjjeli kifárasztásos kihallgatás, sónyalatás, WC-ből itatás, lelki megtörés, kínzás és fenyegetés többek között a repertoár része, a fejlettebb technikákat a szovjet elvtársaktól lehetett eltanulni.

1945 januárjában kinevezték a budapesti rendőrség Politika Rendészeti Osztálya vezetőjének. Ő gyilkoltatta meg titkosszolgálati vezetőként népbírósági ítélettel a magyar nemzeti kormányok tagjait. Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. 

1952-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd 1953. január 3-án Rákosi Mátyás villájában letartóztatták.

A következő évben a Katonai Felső bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban 1957-ben 14 évre szállította le a büntetést, majd 1959 januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.