Megalakult a Rongyos Gárda
1919. 04. 18.
A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból.
Az 1921-es hazafias ifjúság, közte a soproni egyetemisták csapata történelemformáló tényezővé vált, hiszen a Rongyos Gárdának nevezett magyar irreguláris erők Ágfalvánál tűzharcban két alkalommal is megállították a többszörös túlerővel rendelkező osztrák csendőri és Volkswehr alakulatokat. 1921. augusztus 28. és október 26. között Prónay Pál és Héjjas Iván vezette, 2500 fős magyar önkéntes véderő 18 győztes ütközetben verte ki Sopron, Moson és Vas vármegyék területének Trianonban Ausztriának ítélt részeiről a benyomult osztrák csapatokat.
A "rongyosok" örökérvényű tette
Versailles, Nagy - Trianon, 1920. Június 4. Minden hazaszerető magyar számára az ország kivégzésének a napja volt, ez a nap.
A magyarság reménytelenül összetört szívek országa lett. Ebben a nagy letargiában fogott fegyvert, a már korábban 1919. április 18 - án a Héjjas birtokon megalakult Rongyos Gárda. Vezetőik Prónay Pál és Héjjas Iván többszörösen kitüntetett bátor katona. A gárda kisszámú frontot járt tisztekből, katonákból, szegény napszámosokból és a székely hadosztály maradványaiból tevődött össze. Prónay és Héjjas vezetésével lesújtottak a vörös hányadékokra, a megszálló románokra.
Soproni szavazás
Fegyvert fogtak és megvédték a Lajta-vidéket, a mai Burgenlandot és kikiáltották a Lajtabánságot Nagyon keveset, mondhatni semmit nem írnak a történelemkönyvek, és nem beszélnek arról a mai bolsecionista vezetők, hogy az 1921-es soproni népszavazást, nem a politikai vezetők csikarták ki, hanem néhány száz önkéntes harcos, a "rongyosok serege". Ők állták útját az osztrák reguláris hadseregnek, hogy ne tudják birtokba venni a trianoni "kivégzésben" nekik osztott nyugati területeket.
Az, hogy Sopront a Hűség Városának nevezhetjük, elsősorban nekik köszönhetjük, hogy hősies harcukkal 1921. augusztus 28-án, és 1921. szeptember 8-án, az Ágfalvi csatákban kikényszerítették a népszavazás lehetőségét, hogy aztán a hazáért rajongó soproni és Sopron környéki lakók letegyék hitüket Mária Szent Országa mellett.
Ennek emlékére Sopronban magánkezdeményezésre elkészítették a "rongyosok szobrát",
II. "Rongyosok" a Hazáért
Később 1938 - ban Felvidéki revízió érdekében, újjászerveződött a Rongyos gárda. A gárdisták gerilla akciókkal - katonai alakulatra csaptak le lesből, távíróvezetékeket vágtak el...- keltettek riadalmat.
Az 1938. októberében kitört felvidéki szabadságharcot fegyveresen támogatták.
Az első bécsi döntést (1938. nov. 2.) követően megakadályozták, hogy a "hazatért" felvidéket a csehek teljesen kirabolják! A Rongyos Gárda tagjai nagy, mondhatni döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6 - i Csehszlovák támadás ellen, amit Munkács megszerzésére irányult. A Latorca hídján állították meg a Cseh hordát. Bár, a "rongyosok" nagyon gyengén voltak felfegyverezve, de a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával (megjegyzés: akkor a hazát, a hazafiakat szolgálta a rendőrség. Ma, ezzel szemben a cionista hatalom kiszolgálóiként brutálisan ütik - verik, rugdossák a hazafiakat), a páncélosok fedezete alatt ránk rontó véresszájú cseheket késztették megállásra.
Későbbi akciók
Hivatalosan ugyan 1938. december elején a Rongyos gárdát megszüntették, de tagjai 1939. márciusáig, Kárpátalja visszacsatolásáig különböző akciókat hajtottak végre.
A háború után földalatti mozgalomként tovább működött a szovjet - bolsevik diktatúrában, de 1948. novemberében Tucsek vérbíró és a zsidó származású (Megjegyzés: jellemző, nem csak a múltunkra - hazafiakat idegen kézre adni!) Sárkány államügyész fegyveres összeesküvés vádjával! 28 főt a vérbíróság elé citált!
Öt igaz magyart, akik a hazáért, értünk, harcoltak halálra ítéltek! Örök mementóul álljon itt a nevük:
Mártírok
- - Benko Antal
- - Fodor Lajos
- - Göder Pál
- - Kovács András
- - Az ötödik hazafi, mártír neve ismeretlen
A többi hősünket, 3 - 15 évig terjedő börtönnel sújtották. Azért, mert fegyvert fogtak a Dicső Magyar Honért!
Az őrjöngő bolsevizmus
Az utolsó parancsnokot, ki a Rongyos Gárdának szentelte életét 1957. augusztus 13-án végezte ki az azóta is őrjöngő, magyar és nemzetellenes judeo-bolsevik hatalom. Francia Kiss Mihály volt az utolsó hírmondója, ennek a hazaszeretet teljes "rongyos korszaknak".
Így mondhatjuk azt, hogy 1919. április 18 -án a Héjjas birtokról indult mozgalom, 1957. augusztus 13-ig tartott.
De, le nem zárult! Van még a magyarban annyi hit, szeretet a hazája iránt, hogy "visszatérjenek a Rongyos Hősök"!
Emlékeztetőül álljon itt a Rongyos Gárda programja, melyek napjainkban időszerűbbek, mint valaha! (1919. április 18.)
Kivonatos
- 1) Magyarország a magyaroké! Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek! Ezekért, és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni!
- 2) Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az Istentelen és hazátlan rombolók ellen,
- 3) AMENNYI A FEGYVERED - annyi az országod és a kenyered.
- 4) földreformot követelünk a nincstelen parasztságunk javára az egyetemes magyar népszaporulat és népjóléti érdekében!
- 5) A bank és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében, és ne fordítva!
- 6) A munkaadó és a munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
- 7) A MAGYAR ÉLET MINDEN SÍKJÁN MAGYAROK LEGYENEK A VEZETŐK!
Örök emlékül álljanak itt Lendvay István (felkelő) sorai:
Merre vágunk? Csillag se mondja.
Csak hajunk lobog s ruhánk rongya.
Bordánk alól a szívünk lángol
s az örök vágy bennünk ficánkol:
legyen már egyszer Magyarország,
jók vigyék már egyszer a sorsát,
legyen már egyszer szép megállás
boldog nappal és nyugodt hálás.
Unokák ha sírunkat futják:
ne is köszönjék, ne is tudják,
hogy Isten volt a generális
s ha verte börtön is halál is:
ő utána vérbe, sárba
ment a gárda.
A Rongyos Gárda hősei örökké éljenek a szívünk mélyén. Szolgáljon útmutatóul és példaképül a felnövekvő nemzedéknek.
Kapcsolódó cikkek: